Kép

Az átalányadózás sok egyéni vállalkozó számára egyszerű és jól tervezhető adózási forma lehet. Főállású egyéni vállalkozóként azonban a közterhek számításánál van egy fontos különbség a mellékállású vállalkozáshoz képest: a TB-járulék és a SZOCHO esetében minimum járulékalappal is számolni kell.

2026-ban az átalányadózás szabályai kedvezően változtak: az általános, 45%-os költséghányad alkalmazható, az átalányban megállapított jövedelem 1 936 800 Ft-ig adómentes, és a főállású vállalkozóknál a SZOCHO minimumalapja is a minimálbér vagy garantált bérminimum 100%-a.

A TB- és SZOCHO-bevallást 2026-tól már negyedévente kell benyújtani, és a befizetés határideje is a negyedévet követő hónap 12. napja; a bevallásban azonban a kötelezettségeket havi bontásban kell szerepeltetni.

Minimálbér vagy garantált bérminimum?

A főállású átalányadózó egyik legfontosabb kérdése, hogy melyik minimum járulékalappal kell számolnia.

Minimum járulékalap

Havi összeg

Negyedéves összeg

Minimálbér

322 800 Ft

968 400 Ft

Garantált bérminimum

373 200 Ft

1 119 600 Ft

Azt kell vizsgálni, hogy a vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel-e. Ha igen, a garantált bérminimumot kell figyelembe venni, ha nem, akkor a minimálbért.

Példák minimálbérrel számolható tevékenységekre

Jellemzően ebbe a körbe kerülhet például:

  • futártevékenység, étel házhozszállítás,

  • általános adminisztrációs szolgáltatás,

  • zenész,

  • művészeti tevékenység,

  • bizonyos webshopos, kereskedelmi tevékenységek,

  • egyes önálló szolgáltatói tevékenységek,

  • egyéb olyan főtevékenység, amelyhez nem kapcsolódik legalább középfokú végzettségi vagy szakképzettségi követelmény.

A NAV külön példaként említi az étel házhozszállítást, amelynél 2026-ban a 322 800 Ft-os minimálbérrel kell számolni.

Fontos: a tevékenység elnevezése önmagában nem mindig elegendő a besoroláshoz. A konkrét főtevékenység képesítési követelményeit kell megvizsgálni.

Példák garantált bérminimummal számolható tevékenységekre

Ilyen lehet például:

  • oktatói tevékenység,

  • ácsmunka,

  • villanyszerelés,

  • egyes IT-szakmai tevékenységek,

  • könyvelés,

  • adótanácsadás,

  • autószerelés,

  • kőművesmunka.

Ezeknél a képesítési követelmény miatt a 2026-os 373 200 Ft-os garantált bérminimum lehet a minimum járulékalap alapja.

Ezért az induláskor nem elég a költséghányadot meghatározni: azt is ellenőrizni kell, hogy a személyesen végzett főtevékenység alapján melyik minimum járulékalappal kell számolni.

1. példa – 45%-os költséghányadú főállású futár adófizetési kötelezettsége

Tegyük fel, hogy vállalkozónk főállású egyéni vállalkozóként futárként dolgozik, például a Foodora vagy a Wolt rendszerén keresztül.

A példában 45%-os költséghányaddal és minimálbérrel számolunk. A NAV példája alapján az étel-házhozszállításnál a 322 800 Ft-os minimálbér alkalmazandó.

A vállalkozó negyedéves bevételei:

Bevétel

I. negyedév

2 300 000 Ft

II. negyedév

1 700 000 Ft

III. negyedév

3 000 000 Ft

IV. negyedév

3 800 000 Ft

Éves bevétel

10 800 000 Ft

45%-os költséghányad mellett a bevétel 55%-a lesz átalányban megállapított jövedelem.

2026-ban 1 936 800 Ft jövedelem adómentes. A 45%-os költséghányad mellett ez 3 521 455 Ft éves bevételig jelent adómentességet.

I. negyedév

II. negyedév

III. negyedév

IV. negyedév

Éves összesen

Negyedéves bevétel

2 300 000

1 700 000

3 000 000

3 800 000

10 800 000

Göngyölt bevétel

2 300 000

4 000 000

7 000 000

10 800 000

10 800 000

Átalányban megállapított jövedelem (55%)

1 265 000

2 200 000

3 850 000

5 940 000

5 940 000

Adómentes jövedelem

1 936 800

1 936 800

1 936 800

1 936 800

1 936 800

Göngyölt SZJA-köteles jövedelem

0

263 200

1 913 200

4 003 200

4 003 200

Negyedévben keletkező SZJA-köteles jövedelem

0

263 200

1 650 000

2 090 000

4 003 200

SZJA – 15%

0

39 480

247 500

313 500

600 480

TB-járulékalap

968 400

968 400

968 400

1 000 800

3 906 000

TB – 18,5%

179 154

179 154

179 154

185 148

722 610

SZOCHO-alap

968 400

968 400

968 400

1 000 800

3 906 000

SZOCHO – 13%

125 892

125 892

125 892

130 104

507 780

NEGYEDÉVBEN FIZETENDŐ KÖZTEHER

305 046

344 526

552 546

628 752

1 830 870 Ft

A TB- és SZOCHO-alap meghatározásánál itt a NAV által előírt göngyölítéses módszert alkalmaztuk. Az I–III. negyedévben a göngyölt havi alap még nem haladja meg a 322 800 Ft-os minimumot, ezért a minimálbér az irányadó. A IV. negyedévben viszont a göngyölt SZJA-köteles jövedelem alapján a havi alap 333 600 Ft-ra jön ki, ezért ekkor már ez a magasabb összeg lesz a TB és a SZOCHO alapja.

Éves összesítés

Éves adat

Összeg

Éves bevétel

10 800 000 Ft

45%-os költséghányad

4 860 000 Ft

Átalányban megállapított jövedelem

5 940 000 Ft

Adómentes jövedelem

−1 936 800 Ft

Adóköteles jövedelem

4 003 200 Ft

SZJA

600 480 Ft

TB-járulék

722 610 Ft

SZOCHO

507 780 Ft

Összes közteher

1 830 870 Ft

2. példa – 80%-os költséghányadú főállású építőipari vállalkozó adófizetési kötelezettsége

A második példában egy építőipari tevékenységet végző, főállású egyéni vállalkozót vizsgálunk.

Az építőipari szakmai tevékenység a példában 80%-os költséghányadú, és a tevékenységhez kapcsolódó képesítési követelmény miatt garantált bérminimummal számolunk.

A vállalkozó bevételei:

Negyedév

Bevétel

I. negyedév

4 100 000 Ft

II. negyedév

5 000 000 Ft

III. negyedév

4 500 000 Ft

IV. negyedév

3 200 000 Ft

Összesen

16 800 000 Ft

80%-os költséghányad mellett a bevétel 20%-a minősül átalányban megállapított jövedelemnek: 16 800 000 × 20% = 3 360 000 Ft

Az adómentes jövedelem levonása után: 3 360 000 − 1 936 800 = 1 423 200 Ft adóköteles jövedelem

A garantált bérminimum 2026-ban havi 373 200 Ft, így a negyedéves minimum járulékalap 1 119 600 Ft.

I. negyedév

II. negyedév

III. negyedév

IV. negyedév

Éves összesen

Negyedéves bevétel

4 100 000

5 000 000

4 500 000

3 200 000

16 800 000

Átalányban megállapított jövedelem

820 000

1 000 000

900 000

640 000

3 360 000

Göngyölt SZJA-köteles jövedelem

0

0

783 200

1 423 200

1 423 200

SZJA

0

0

117 480

96 000

213 480

TB

207 126

207 126

207 126

207 126

828 504

SZOCHO

145 548

145 548

145 548

145 548

582 192

Negyedévben fizetendő közteher

352 674

352 674

470 154

448 674

1 624 176 Ft

A példában tehát az éves fizetendő SZJA-, TB- és SZOCHO-teher: 1 624 176 Ft

3. példa – 90%-os költséghányadú főállású internetes webshop adófizetési kötelezettsége

A harmadik példában egy internetes webshopot működtető vállalkozóval számolunk, aki lámpákat értékesít.

A 90%-os költséghányad a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységből – a vendéglátás kivételével – bevételt szerző egyéni vállalkozóknál alkalmazható.

A vállalkozó bevételei:

Negyedév

Bevétel

I. negyedév

10 000 000 Ft

II. negyedév

7 900 000 Ft

III. negyedév

14 500 000 Ft

IV. negyedév

9 300 000 Ft

Összesen

41 700 000 Ft

90%-os költséghányad mellett a bevétel 10%-a minősül átalányban megállapított jövedelemnek:

41 700 000 × 10% = 4 170 000 Ft

Az adómentes jövedelem levonása után:

4 170 000 − 1 936 800 = 2 233 200 Ft adóköteles jövedelem

A példában minimálbérrel számolunk, így a negyedéves minimum járulékalap 968 400 Ft.

Ebben a példában az éves SZJA-, TB- és SZOCHO-fizetési kötelezettség: 1 555 164 Ft

A 41,7 millió Ft-os éves bevétel meghaladja a 2026-os 20 millió Ft-os alanyi adómentességi értékhatárt, ezért az áfa kérdését külön is vizsgálni kell. A fenti számítás kizárólag az SZJA, TB és SZOCHO terheit mutatja.

Mit mutat a három példa?

A három vállalkozás példája jól szemlélteti, hogy nem önmagában a bevétel nagysága határozza meg a fizetendő adót.

A költséghányad, a főtevékenység, a képesítési követelmény és a főállású vállalkozói státusz együtt határozza meg, hogyan alakulnak a közterhek.

Példa

Tevékenység

Költséghányad

Éves bevétel

Éves SZJA + TB + SZOCHO

1.

Futár

45%

10 800 000 Ft

1 830 870 Ft

2.

Építőipar

80%

16 800 000 Ft

1 624 176 Ft

3.

Kiskereskedelmi webshop

90%

41 700 000 Ft

1 555 164 Ft

A táblázatból jól látszik, hogy a magasabb bevétel nem feltétlenül jelent magasabb SZJA-, TB- és SZOCHO-terhet, ha a tevékenységhez kedvezőbb költséghányad tartozik.

Nem tudod, mennyi adót kell fizetned főállású átalányadózóként?

A főállású átalányadózásnál nem elég azt tudni, hogy mennyi bevételt vársz. A tevékenységedhez kapcsolódó költséghányadot, a minimum járulékalapot, az adómentes jövedelemrészt és a negyedéves göngyölítést is figyelembe kell venni.

Ráadásul az induláskor meghozott döntések később jelentős hatással lehetnek arra, hogy mennyibe kerül a vállalkozás működtetése.

Ha szeretnéd már az indulás előtt látni, milyen adókkal és járulékokkal kell számolnod, kérj tőlünk ajánlatot! Segítünk az adózási mód kiválasztásában, kiszámoljuk a várható közterheket, és könyvelőként a bevallásokkal, határidőkkel és adminisztrációval kapcsolatos feladatokat is levesszük a válladról.

Nem csak azt szeretnénk megmutatni, mennyi adót fizetsz – azt is, hogy mi alapján jön ki ez az összeg.

Ha pedig még nem döntötted el, hogy főállású vagy mellékállású egyéni vállalkozóként érdemes-e elindulnod, olvasd el a mellékállású átalányadózásról szóló részletes cikkünket is, ahol konkrét negyedéves számításokon keresztül mutatjuk be a fizetendő közterheket.

Vállalkozás indítását tervezed? Nézd meg milyen egyéb lehetőségeid vannak még KATA-s vállalkozóként, vagy kérj ajánlatot, és látogass el újpesti irodánkba!

Vissza a cikkekhez

Hozzászólások (0)